Tenger, te zúgó víz
Tenger, te zúgó víz, enyhítsd bánatom,
kiben vad vihar, s szelek panasza száll.
Röpíts távol, mert itt nekem könny terem,
így szívemben csak gyötrelem és kín vár.
Tenger, te zúgó víz, enyhítsd bánatom.
Száguldj velem, büszke motor messze el.
Suhanj, repülj, elég már a fájdalom.
Gyerünk! Gyerünk! a szabadságom vágyva.
S lelkemhez olyan közel boldogságom.
Száguldj velem, büszke motor messze el.
Hol illatod, te paradicsomi kert?
Itt kék ég alatt, szerelem bont szárnyat,
csókok, virágcsokrok gyönyörködtetnek,
s kínzó gyönyör kelt őrjítően vágyat.
Hol illatod, te paradicsomi kert?
Tenger, te zúgó víz, enyhítsd bánatom,
kiben vad vihar, s szelek panasza száll.
Röpíts távol, mert itt nekem könny terem,
így szívemben csak gyötrelem és kín vár.
Tenger, te zúgó víz, enyhítsd bánatom.
2009. május 28., csütörtök
Emlékezzen rá...
Emlékezzen rá
Emlékezzen rá, minden hátsó gondolat nélkül,
hogy szerelmes szívét elé teríthesse végül.
Lángoljon föl őrző rejtekén:- a vad vonzalom-
mert ez a vágyódás, embert próbáló borzalom.
Ám gyönyörű a Nap, mikor felkel sugarában,
álmodik, szerelmet forral tüze- bálványában-
Ne hagyja sokáig elpihenni izzó lángját,
akár csak gyönyör élessze, szítsa édes álmát.
S mint fák borzongó sorai, szerelmét élvezé,.
ó, te kit éj avat ma nővé, szeresd örökké.
A vágy ezer virágba szökken, szíve színözönben.
S az eső habja fönn, ömlik sűrű könnyben.
Emlékezzen rá, minden hátsó gondolat nélkül,
hogy szerelmes szívét elé teríthesse végül.
Lángoljon föl őrző rejtekén:- a vad vonzalom-
mert ez a vágyódás, embert próbáló borzalom.
Emlékezzen rá, minden hátsó gondolat nélkül,
hogy szerelmes szívét elé teríthesse végül.
Lángoljon föl őrző rejtekén:- a vad vonzalom-
mert ez a vágyódás, embert próbáló borzalom.
Ám gyönyörű a Nap, mikor felkel sugarában,
álmodik, szerelmet forral tüze- bálványában-
Ne hagyja sokáig elpihenni izzó lángját,
akár csak gyönyör élessze, szítsa édes álmát.
S mint fák borzongó sorai, szerelmét élvezé,.
ó, te kit éj avat ma nővé, szeresd örökké.
A vágy ezer virágba szökken, szíve színözönben.
S az eső habja fönn, ömlik sűrű könnyben.
Emlékezzen rá, minden hátsó gondolat nélkül,
hogy szerelmes szívét elé teríthesse végül.
Lángoljon föl őrző rejtekén:- a vad vonzalom-
mert ez a vágyódás, embert próbáló borzalom.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)